Hírek

Tisztelt Szülők, Kedves Gladiátorok!

 A 2025-ös Kapustáborra való felkészülés kezdetét veszi!

Helyszín: Kerepes Bartók Béla utca 31. A KVSE gyönyörű Klubháza!
Időpont: 2025.07.07-07.11.

 Jelentkezés május 31-ig.

Annak, aki még nem járt nálunk:
Mire számíthatsz? Rengeteg játék és fejlődés, magas szakmai és pedagógiai színvonal, kemény küzdelem, relaxáció és újabbnál újabb kapusjátékok. Ne a klasszikus kapusedzésekre számíts! Mi abban hiszünk, hogy ezt a csodálatos posztot, ezt a nagyszerű játékot csak a JÁTÉKON keresztül lehet elsajátítani.
Igyekszünk a táborunk hangulatát olyanná varázsolni, az új helyszínen, amilyen eddig is volt. A délelőtt edzés kis csoportokban történik majd. Az egy hét alatt végig vesszük a kapus szakma alap elemeit, de JÁTÉKBA csomagolva.
Csütörtök délután egy öldöklő foci méta vár az ifjú Gladiátorokra, utána pedig egy kis bográcsozás, grillezés, ahová a szülőket is várjuk szeretettel.
A gyerekek napközben péksüteményeket kapnak, meleg ebédet és ásványvizet az edzésekre, minden táborozó kap egy emlék pólót, és érmet.
Péntek délután 14:00-tól pedig a Tábor utolsó napján, a GLADIÁTOR KUPA döntője következik. Ide szeretettel várjuk a család apraja-nagyját, barátokat, hogy részesei legyenek az egész hetes sorozat záró eseményének.

2007 és 2016 között születtél? Akkor ne hagyd ki idén sem!

Érkezés: Reggel: 07:30-8:15 között, befejezés 16:30-17:00.

Részvételi díj: 60.000 Ft. Amely tartalmaz minden költséget.

📝 Jelentkezés:
Jelentkezési űrlap itt érhető el

📞 Telefon:
Molnár Péter +36 20 388-37-17

Bemutatkozunk

Mintegy tizennyolc év munkájának gyümölcse ez az oldal, amiben sok, hozzám nagyon közelálló ember munkája, segítsége, támogatása, biztatása van. Soha nem akartam Kapustábort szervezni. Úgy gondoltam, akikkel egész évben együtt „dolgoztunk” azoknak nyáron új impulzusok, új kihívások kellenek, ezért nyaranta elmentünk Paksra Heizler „Komi” barátom Kapustáborába, ahol felejthetetlen heteket töltöttünk. Amikor azonban a paksi kapustábor bezárta a kapuit, „gyerekeim” hosszas unszolására megszerveztem az első tábort, majd az első sikerén felbuzdulva a másodikat. Felhasználtam a paksi tapasztalatokat, és ezeket kiegészítettem a saját elképzeléseimmel. Azután már nem egyedül csináltam tovább, hanem a gyerekeimmel, és –nagyon jó ezt kimondani– tanítványaimmal.

Most pedig – ez is bekövetkezett – már egyedül fogják csinálni! Van egy ősi tibeti mondás, miszerint ha egy Mester azt látja, hogy a tanítványai, követői között van olyan, aki alkalmas rá, és majd átveheti a helyét egyszer, akkor nyugodtan folytassa a tanítást. De ha azt látja, hogy nincs a követői közt egy, se aki alkalmas lenne átvenni a helyét, akkor rögvest hagyja abba a tanítást. Én azt gondolom, hogy több tehetséges és elhivatott tanítványom van, akiknek teret kell adnom. Nem érzem magam öregnek, de mégis úgy gondoltam, hogy át kell adnom a helyem a fiataloknak, és itt az idő kicsit hátrébb vonulni. Úgy látom, hogy az általam elvetett mag jó talajba hullott, csírába szökkent, és nő, növekszik, izmosodik, és meg kell adni a lehetőséget a szárnypróbálgatásra.

Nagy örömmel veszek részt a Tábor szervezésében, a Szakmai Program összeállításában, - bár ezt már évek óta közösen végeztük – a Tábor megnyitóján, és a Gladiátor’ Cup döntőjén, de a mindennapokban már nem fogok részt venni. Jó volt látni már az elmúlt években is, hogy az igazi gyerekeim, a „fogadott gyerekeim”, és volt tanítványaim, (akik most már a kollégáim) milyen csodálatos lelkesedéssel, fantáziával, és szakértelemmel végezték a dolgukat, és nem akarom a kicsit megkövült, némileg konzervatív módszereimmel megkötni a kezüket. Szárnyaljanak! Én pedig majd gyönyőrködöm a repülésükben.


Mire készüljön, aki bennünket választ?
Először is sok -sok játékos feladatra, hiszen nyár van. Sok új ismeretre, videóra, előadásra, hiszen tanulni jön hozzánk. Kemény férfias küzdelemre, drámai pillanatokra, mert a tábor lakókból alakult kétfős csapatok öt napon keresztül harcolnak Gladiator’s Cup-ért, aminek döntője, egyben a Tábor záróeseménye is lesz. A szabad időben lehet majd videózni, kapus DVD-et nézni, vérre menő asztalitenisz, lábtenisz, tenisz mérkőzéseket vívni. Minden nap levetítjük az előző nap fotóit, videóit, okulásul, vagy csak azért, hogy jót nevessünk egy mozdulaton egy bemondáson. Csütörtök délután kihívhatjátok az edzőket egy gyilkos homokfoci csatára- megjegyzem még sohasem vesztettünk…

Az estét pedig egy hangulatos nyársalással zárjuk, ahová a szülőket is várjuk. A Kapustábor szervezésével az a célunk, hogy az egész napos együttlétet felhasználva közelebb hozzuk a „kapus szakmát” a gyerekekhez, és a rendelkezésre álló média háttérrel, szemléletesebb, érthetőbb módon növeljük az ismereteiket. Az edzéseken készített fotók, videók segítségével, pedig a tábor ideje alatt mindenkinek segítünk kielemezni a saját mozgását, ezzel segítve a hibás mozdulatok kijavítását.

Szeretettel várunk Táborunkban!
Reméljük, hogy az előző évekhez hasonlóan, idén is felejthetetlen élményekkel, ismeretekkel gazdagodtok, és áltatok mi is, valamint új barátokra találtok!

Edzők

Kővári László

Két civil diplomával a zsebemben, körülbelül húsz éve foglalkozom kapusokkal. A húsz esztendő alatt nagyon sok Klubban dolgoztam, nagyon sok kapus megfordult a kezeim között. Sokan már rég abbahagyták a labdarúgást, és a civil életben dolgoznak. Vannak akik még ma is védenek, alacsonyabb osztályban. Sokan küzdenek azért, hogy bekerüljenek a kezdőbe az NB I-ben, és az NB II-ben. És szerencsére egyre többen vannak, akik már kapusedzőként próbálgatják a szárnyikat. És persze ne feledkezzünk meg a mostani „madárkáimról” sem. Jelenleg a Ferencváros Női Labdarúgó Akadémia legfiatalabb, kapusait, és az U15-ös korosztály leány kapusait ismertetem meg a kapus poszt rejtelmeivel. UEFA B-licence-el rendelkezem, illetve Kapusedzői oklevelem van. Kapusedzői hitvallásom az, hogy én nem, szigorúan csak a kapusposzt elemeit akarom megismertetni a rám bízott fiatalokkal, hanem szeretném felvértezni őket kicsit olyan tulajdonságokkal is amelyekkel sikerrel vehetik az akadályokat a felnőttkor küszöbét átlépve a civil életben is. Számomra nemcsak az jelent sikerélményt, ha valamelyik tanítványom bemutat egy szép védést a kapuban, hanem ugyanolyan elégedettséggel tölt el egy levél, egy rövidke üzenet, amelyben egy régi kapusom mesél magáról vagy küld képet, ad hírt magáról, vagy akár tanácsot kér, valamilyen ügyes bajos dolgában. Én elsődleges célomnak tehát, a harmonikus kiegyensúlyozott személyiség kialakítását tartom, aki az életkorának megfelelő maximális fizikai – technikai, és mentális képzés alapján labdarúgó kapus is lehet. A gyerekek az edzésen megtanulják a rendet, a fegyelmet, megtanulják, hogy eredmény csak lemondás, és céltudatos, következetes munka árán érhető el. Megtanulják beosztani az idejüket. Helyén tudják kezelni a siket és a kudarcot. Mindezt nemcsak a sportban, hanem a tanulásban, illetve később a munkában is hasznosíthatják. A rám bízott fiatal játékosokat, a korosztályuknak megfelelő formában, -eleinte játékosan, később egyre nagyobb kihívás elé állítva,- megismertetem a védés művészetével. Kapustáborban kicsit másképpen dolgozunk a kapusokkal, mind a hétköznapokban. Szeretnénk kicsit szabadabb, játékosabb formában megtartani a kapusedzéseket délelőttönként, kis csoportos formában, hiszen ez mégis csak egy nyári tábor. Viszont délutánonként a játék másik oldalát is megismerhetik a fiatal kapus palánták. A Gladiátor Kupa, minden nap új, és új kihívások elé állítja a háromfős csapatokat. Olyan kihívások elé, amit csak közösen, egymásért küzdve, alkalmazkodva a folyamatosan változó körülményekhez, tudnak sikeresen megvívni. Olyan kapus játékokat kell elképzelni, amikben, belesűrítjük a kapus poszt minden elemét. De a szabályokkal, olyan környezetet teremtünk, mintha egy igazi kupamérkőzésen játszanának a gyerekek. Ezt a mérkőzést csak higgadtan gondolkodva, folyamatosan alkalmazkodva a körülményekhez, végig teljes koncentrációban, a délelőtt tanultak felhasználásával tudják sikeresen megvívni. Olyan rejtett tulajdonságok kerülnek felszínre, amik egy normál edzésen nem derülnek ki a fiatalokról. Olyan élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodnak, amik évek múltán is eszükbe jutnak, és talán segítik is Őket a pályafutásuk során. És mi edzők is rengeteg élményt kapunk a gyerekektől, és nagyon sokat tanulunk, tapasztalunk. Ezért varázslatos az az öt nap együtt. Már nagyon várom.


Németh Júlia

Sziasztok! Németh Júlia vagyok, UEFA B licenszes edző és (remélhetőleg mire nyáron személyesen is találkozunk) UEFA B licenszes kapusedző. Az edzői diplomák mellett egy „civilt” is bezsebeltem a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán, de Laci bácsi növényismereti találós kérdésein sorra elhasalok, úgyhogy maradjunk inkább a szakmánál😉. Pályafutásomat a veszprémi NB2-es női csapatban kezdtem, az alapok elsajátítása után pedig az FTC-ben folytattam, ahol 12 meghatározó év után 2019-ben szögre akasztottam azt a bizonyost😊. Szűk 20 éves pályafutásba sikerült sok mindent besűrítenem – 246 alkalommal védtem a Fradi kapuját az NB1-ben. Büszke vagyok rá, hogy 5-szörös kupagyőztesnek és 3-szoros bajnoknak mondhatom magam, illetve, hogy a magyar női válogatott színeiben is többször pályára léphettem. Nem mellékesen „Lacibá”-val is innen az ismeretség, minden sikerem és kudarcom (azok edzettek meg igazán és azért vagyok ma már ilyen bölcs😊) közeli szemtanúja és aktív résztvevője volt kapusedzőmként. Az edzői szakma iránti elkötelezettség első magjait is ő ültette el bennem😊 Jelenleg a Ferencváros női Akadémiáján dolgozom az U17-es és az U19-es kapusokkal, emellett a női U19-es válogatott stábjában a kapusedzői feladatokat is ellátom. A kapustábort minden évben nagyon várom, hogy a Fiú és Női Gladiátorok harcba szálljanak az értékes Kupáért, ezáltal jobb hálóörökké válva, rengeteg élménnyel gazdagodva. Gyere el Te is!:)


Horváth Csaba

Horváth Csaba vagyok. 8 éves koromban kerültem be a kapuba és még azóta se szabadultam onnan. A Kaposvári Egyetem gazdasági szakának elvégzése közben döbbentem rá, hogy nekem nem szabad eltávolodnom a sporttól, sőt még jobban közelítenem kell hozzá, ezért elvégeztem a Testnevelési Főiskolát is. A budapesti főiskolai évek alatt volt szerencsém megismerkedni a Ferencvárosi TC utánpótlás kapusképzésével és Kővári Laci bácsival, tőle sikerült „elkapnom a szakma iránti fertőzöttséget”, ami azóta sem gyengült, sőt… Jelenleg a hét minden napján kisgyerekekkel foglalkozok (négytől tizenöt éves korig), tartok óvodai foci foglalkozásokat, foci edzéseket és kapusedzéseket is. A mostani lesz a harmadik nyár amikor a tábor szervezésében részt veszek és még mindig izgatottan várom, mert a remek hangulat mellett rengeteget lehet tanulni, mind a gyerkőcöknek, mind az edzőnek.


Molnár Péter

Üdvözöllek! Molnár Péter vagyok! 20 éve dörzsöli a háló a hátamat, de még mindig viszket, ha nem állhatok elé! Mesélhetnék arról, hogy 7 évig viseltem az 1-es mezt az MTK-ban, majd az akkori BFC-be (mai KISE) kerültem, mert kevesebb gólt akartak kapni. Vagy, hogy innen Gödöllőre, a Pénzügyőrhöz, majd Zsámbékra vezetett az utam. Ez a játékos pályafutásom, amely leginkább csak nekem tartalmaz tanulságokat. Azonban van ennél fontosabb is, úgyhogy nem untatlak ezeknek a részleteivel, most már ugyanis csak a tanításba fektetem minden energiámat. Ami tehát sokkal lényegesebb, hogy több mint 10 éve dolgozom együtt Kővári Lászlóval, először „csak” mint a kapusa, és azt hiszem, nyugodtan mondhatom: mint 3.-ik fia. Aztán mintegy 9 éve, amikor megkezdtem tanulmányaimat az ELTE testnevelés és történelem tanárképző szakán, elkezdtem gyerekekkel foglalkozni, mint kapusedző. Ettől kezdve „Lacibá” a kapusedző edzőm is! Azóta, dolgoztam a KISE portásaival, nyúztam a Grund hálóőreit, aztán pedig az Air Energy FC kapusait kínoztam, hogy jelenleg a Vasas Kubala Akadémia elsőszámúi legyenek kénytelenek elviselni. Mellette testnevelést, történelmet tanítok, és osztályfőnök vagyok Zuglóban, a Móra Ferenc Általános Iskolában. Szerencsésnek érzem magam, mert olyan dolgok töltik ki az életemet, amelyekért rajongok, így a munka azért nem egészen munka. Egész nap gyerekek között vagyok, sporttal foglalkozom, és nem kell gondolkodnom reggelente, hogy miért is éri meg felkelni. A legfontosabbnak azt gondolom, hogy aki a kapus hivatást választja, az legyen tisztában vele, hogy ez nem csak egy poszt a csapaton belül. Ez sokkal több annál! Ez egy életfelfogás, egy egészen más felelősség, amit el kell bírni! Ez teljesen más lelki állapotot igényel, mint bármelyik másik poszt! Ez hamar a véreddé válik, magával ragad, és nem szabadulsz tőle, mert nem is akarsz! Persze ezt mások nem értik majd, de ezt is meg kell szoknunk, nem lehet leírni, nem tudod elmondani, mi ez a szerelem, csak azt tudod, hogy van! Ez egy különleges szerep! Ez nem csak az edzésen látszik rajtad, hanem mindenhol máshol is! Ez nem csak a testedet veszi igénybe, hanem a szellemedet, a szívedet, a lelkedet, és nem csak igénybe veszi, teljesen át is hatja! Ez, ha elmerülsz benne, akkor nem csak egy sport, ez művészet! Ugorj fejest! Érezd és élvezd minden percét! Éld ezt át!


Tóth Péter Zoltán

Sziasztok, Tóth Péter Zoltán, alias Totya/Totya bá vagyok. 10 éves koromban állítottak be a kapuba, mondván „Te nagy vagy, minden beléd akad” és így lett, valahogy mindig eltaláltak! :) Pályafutásom során több egyesületben szerepeltem, mint például az Újpest, BDSE, MAC Népstadion, RTK, REAC. Kapusedzői pályafutásomat a Mac Népstadionnál kezdtem, majd a Dalnoki Jenő Labdarúgó Akadémián folytattam, amit a REAC követett. 2012- től a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karának zalaegerszegi képzési központjában gyógytornásznak tanulok. Mivel a labdarúgás és a kapusság szerelmese vagyok, jelenleg is aktív játékosként és kapusedzőként dolgozom, egy Zalaegerszeg melletti kis településen, Teskándon. Az évek során elvégeztem az UEFA D-licences edzői, majd az okleveles kapusedzői tanfolyamokat. Főbb célom, hogy az edzéseimen Mi kapusok, egy olyan közösséget alakítsunk ki, amiben biztosított a szakmai fejlődés és a jókedv. Ezen kívül, mivel gyógytornásznak készülök, rendkívül fontosnak tartom a testi egészséget, ami maga után vonja (nagy örömötökre :)) a sok törzsizom erősítő feladatot. :) Aki ismer, tudja, hogy a kapusmozgásokat illetően maximalista vagyok, szóval vigyázz, ha rossz térdet húzol, vagy akár ellenkező lábbal lépsz ki, elkaplak és kegyetlenül kijavítom! :) Úgy gondolom, hogy a Kapustábor, egy olyan esemény, ahol a jókedv mellett rengeteget tanulhatunk egymástól, tehát a fejlődés biztosított az edzők és a kapusok számára egyaránt.


Kővári Péter

Kővári Péter vagyok. A Corvinus Közgazdaságtudományi Egyetem 3. éves kereskedelem-marketing szakos hallgatója. A tanulás mellett a Gödöllői Sport Klub csapatában futballozom, ahol egyben a 2004-es korosztály edzője is vagyok. Korábban a Ferencvárosban illetve a Vasasban nevelkedtem. Ezután több itthoni 3-ad osztályú csapatnál tett kitérő után volt szerencsém kipróbálni magam Németországban és Ausztriában. Az aktív labdarúgás mellett immár 4 esztendeje tartok labdás mozgásfejlesztő foglalkozásokat óvodákban.Nyaranta pedig a kapustábor résztvevőinek labdás koordinációját csiszolgatom.


Kővári Gábor

Kővári Gábor vagyok . 8 éves koromban kezdtem futballozni. Hamar tudatosult bennem, hogy ez a sport fogja meghatározni a mindennapjaim. 12 éves koromban kerültem a Ferencvároshoz, ahol 8 felejthetetlen évet töltöttem, olyan edzők keze alatt dolgozhattam, mint Szűcs Lajos, Rákosi Gyula, Ebedli Zoltán, Wépi Péter és Hámori György. Ezután 5 évet játszottam a másodosztályban szereplő Szolnok, Budakalász, Budafok, ESMTK csapataiban. Jelenleg pedig Ausztriában légióskodom hétvégente, lassan 3 éve. Emellett óvodáskorú lurkóknak tartok mozgáskoordinációs, labdaérzékelési, labdaügyességi foglalkozásokat Nagytarcsán, a XVII. Kerületi Aprófalva illetve XVI. Kerületi Pipitér Óvodákban. A Kapustábort azért várom minden évben, mert amellett, hogy átadhatom tudásomat, tapasztalataimat a kapuspalántáknak, rengeteget tanulhatok Édesapámtól, illetve a többi edző kollégától. És annál többet Ők, tőlem …:)

Gladiator's Cup

A GLADIATOR’S CUP a Kapustábor ideje alatt zajló viadal, ami az utolsó nap döntővel zárul, és a Kapustábor záró eseménye. Olyan speciális kapusjátékok alkotják a programot, amiket évek hosszú sora alatt csiszoltunk ki. Olyan játékok, amikben egyszerre jelenik meg a kapusposzt szinte minden eleme, ami a mérkőzésen előfordul. A hangsúly a gondolkodáson, van. Azok a Harcosok fogják sikerrel megvívni ezeket a küzdelmeket, akik gyorsan és helyesen tudnak dönteni, bátrak, kreatívak, és magukkal tudják ragadni a társaikat is. Ezekben a feladatokban ismerhetjük meg igazán a kis kapuspalántákat, küzdeni tudását, akaraterejét, igazi személyiségét.

Minden nap egy versenyszámban mérik össze erejüket a csapatok. A feladatok csak azokak jelentenek valamit, akik már jártak a Táborban. Azok sem fognak hátrányt szenvedni, akik még nem találkoztak a feladatokkal, mert a délelőtti foglalkozáson köredzés formájában, az egyik állomás témája az aktuális versenyszám gyakorlása lesz. Kapusedzőként, edzői filozófiám része, a „gladiátorképzés”. A professzionális labdarúgás képviselői, szinte minden tekintetben megfelelnek az ókori gladiátoroknak. Az edzéseken, - természetesen az életkori sajátosságok figyelembevételével- ennek szellemében próbáljuk felkészíteni a fiatal kapuspalántákat. A GLADIATOR’s CUP nagyon komoly erőfelmérés mindenki számára, amiben felmérheti, hogy a kapus poszt egyes elemeit milyen szinten sajátította el, és öt napon keresztül megélheti a kupa győzelemhez vezető út, minden gyötrelmét, örömét, keserűségét.

Az első napon két-, vagy háromfős fős csapatokat alakítunk ki a táborlakókból, akik csapatnevet választanak, és ezzel kezdetét veszi az öt napos viadal. Minden nap egy versenyszámot bonyolítunk le. Mindenki játszik mindenkivel. Az elmúlt évben, fejelő játék, háttal védés, kapuskézilabda, kapuskidobós, teniszlabda rúgó játék szerepelt a programban. A gladiátorok küzdelmeihez hasonlóan, a versenyek jó részét homokon játsszuk. Minden évben igyekszünk frissíteni a programot, ezért természetesen más játékok is felkerülhetnek a versenyszámok közé.

Kővári László

A Kapustábor egy jelentős mérföldkőhöz érkezett. Nagykorú lett. Tizennyolc éve indult el, és csendben cseperedett, nőtt növekedett és lassan észrevétlen „felnőtt” lett. A tizennyolc év alatt sikerült megtartani azt az irányvonalat, amit kitűztünk és azt gondolom, hogy tartalmilag is sikerült gazdagítani. Egy Nyári Tábornak szántuk, ahol a fő cél az volt, hogy a kis kapuspalánták jól érezzék magukat. De mivel Kapustábor volt, úgy gondoltuk, hogy a másik cél az ismeretszerzés, és kapus poszt rejtelmeinek megismerése kell, hogy legyen. E kettős célt a Gladiátor’s Cup, a Gladiátor Kupa életre hívásával próbáltuk megvalósítani, és azt gondolom ez sikerült is. Nagyon sokan bábáskodtunk a Kapustábor életre hívásában, és működtetésében. Mindannyian nagyon fontos emberek az életemben. Óriási élmény, hogy a vér szerinti, és „nevelt” gyermekeim mellett, volt kapusaim, egy idő múlva már kapusedzőként segítettek. És a Kapustábor egy idő után új elemmel bővült. Egyfajta Szakmai Műhellyé vált, ahol eleinte a képzési filozófiámat mélyítettem el a résztvevő edzők számára, de később már közös Alkotóműhellyé vált, ahol közösen hoztunk létre új feladatokat, és közösen tanultunk egymástól. És hogy miért a múlt idő…!? Úgy gondolom, hogy mivel a Kapustábor nagykorú lett, és már önállóan megáll a lábán, már nincs szüksége rám. Kell a fiatalos lendület, a fiatalos hév, az új ötletek, és bár jó az öreg a háznál, jobb, ha ő a háttérből figyel. Megborzongom mindig, ha felidézem azt a millió emléket, ami feltolul, ha a régi időket felelevenítem, és ezeket nem veheti el tőlem senki. Nagyszerű emlékek voltak, de vége. Befejezem. Az idei Kapustábort már nem én fogom szervezni, de nagyon sokszor fogok még vele álmodni, és remélem még sokáig. Volt egyszer egy Kapustábor, és remélem még nagyon sokáig lesz KAPUSTÁBOR!!!

Kővári László